Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Istenhit

2013.06.12

 

A mai időszakban legfőképp az Istenhitre van szükségünk.
A bennünket körülvevő világ mindent elkövet annak érdekében, hogy bennünk lévő Istenhitet lerombolja.
Az Egyház egy elferdített képet állított fel Jézusról, és ezt kénye kedve szerint alakította.
Szerintük csak Ők adhatnak feloldozást a lelkünknek, pedig ez mily nagy hamisság.
Ebben a tudati ébredésben amely most a világban van, egyre inkább ráébredünk arra, hogy egy ideológiai hatásnak vagyunk a résztvevői. Ennek a világnak a tartóoszlopai már recsegnek ropognak, felszínre tőr az IGAZSÁG.

Szeretettel és Fénnyel: ÁhimRé

 

 

1284838201_41.jpg

 

 

Az ISTENHIT, a tartós és a maradandó  
 

Jézus, Krisztusban feltámadott, és Őt az emberiség fölé emelte. 
Megváltotta azt az ideológiát, amelyet most képviseltek. 
Önmaga vette kezébe sorsa irányítását, de önmagát is felülhelyezte emberi lényén! 
Ezt a tézist és ennek megvalósítását nem ismeritek, és sokat fordul a világ, mire meg is értitek.
Különböző vallások, felekezetek, sokféle irányultságot képviselnek! 
Az összes mögött, a meghúzódó lényeget és célt nem látjátok! 
Azt az elméletet, amely Isten felé visz és nem távolít el Tőle!
A papok és az egyházak, nem emberközelivé helyezik Istent, elérhetővé, hanem valamiféle misztikus csomagolásba burkolják! 
A lényeg az, hogy szívedben ne hordozd azt a varázst, amelyet meggyújt benned, hanem egyre távolibbá tedd Őt. 
Ha ezek a „tiszta szívű szolgáim” az Én elméletem, irányultságom képviselnék, - akkor tudnák, hogy Isten az egyszerűbe tette a bizodalmat! 
Az egyszerű Teremtésbe, és Létbe!
Az egyszerű, a meghitt imába, a varázsba, amelybe mindegy hol merülsz el, Isten szabad ege alatt, avagy a templomban!
A HIT, az ISTENHIT, nem egyszemélyes dolog! 
Tömegeket mozgat, és a tömegeken belül sokféle irányultság létezik.
Az ISTENHIT, a tartós és a maradandó, - az, amelyet önmagad által élsz meg és helyezel be mindennapjaidba, a társadalomba, és adott helyzetben tovább adod azt, - megsegítve vele azt a másik embert, akinek szüksége van rá!
Jézus követőiben, sokféle személyiségek léteztek. 
Sokféle irányultságot képviseltek, az egy Isteni, Krisztusi valláson belül. 
Ezt úgy értem, hogy sok esetben (mikor embert öltek, és azt az Én nevemben tették), mindenki gátlástalanul meg volt győződve a saját maga igazáról, sőt ezt még fennen ki is hirdette.
Hol van itt az IGAZSÁG, hol van itt az eszme?
Hol van az a szív, amely megvizsgálja cselekedeteit, amely felülbírálja azt?
Hol van a jóság, a megbocsátás?
Sok kérdést kellene még feltennem, de elfogyott a hogyan, és a miért. 
Olyan célt, amelyben csak önmagatokat látjátok, - nem valósíthattok meg!
Önmagad egyedül előre nem mehetsz, csak egy darabig.
Ott meg kell állnod, be kell várnod azt a másikat, - megsegítve őt, (őket), együtt haladni előre az úton!
Ezek az Én Igéim, Jézus. 
Ámen.
Belső Hang által lejegyeztem: Feketéné Lendvai Katalin



430193_516677741712676_668159750_n.jpg


Szeretném megosztani az alábbi történetet, amit az Esszénus Jézus című könyvből másoltam be ide.

„El kell mondanom, egy gyönyörű középkori legendát, amely arra inspirálta Dosztojevszkijt, hogy megírja 
A Nagy Inkvizítor című mesterművét.
A legenda szerint a spanyol inkvizíció napjaiban, amikor óriási lángok égtek Spanyolország minden városában, amikor égő embereket égettek el, az Isten Fia, és a kereszt nevében, Jézus visszapillantott a földre, és visszatért az emberek közé. 
Toledoban bukkant fel, és amikor közel került a város főteréhez, látta az óriási tüzet és, hogy embereket hoznak oda elégetni. És azok, akik a lángok közé lökték az embereket, keresztet tartottak a kezükben.
Jézus megszólította az egyiket, és azt kérdezte:
- Mit csináltok?
Az válaszolta:- Eretnekeket égetünk Szent Egyházunk nevében, és Jézus Krisztus nevében.
- Akkor Jézus megkérdezte:- Ki parancsolta néktek, hogy ezeket a dolgokat műveljétek?
És az, akit Jézus kérdezett, a város citadellája felé mutatott, és azt mondta:- A mi mesterünk a fő inkvizítor, aki a Szent Egyház képviselője parancsolta, hogy tegyük ezt.
Akkor Jézus elment a citadellához, benyitott a főinkvizítor lakrészébe, és megkérdezte tőle: 
- Kinek a nevében végzitek ti mindezeket a szörnyűségeket?
És ő ekképpen válaszolt: - Jézus Krisztus nevében nekünk el kell pusztítanunk az összes eretneket, akik veszélyeztetik az Ő tanításait.
- Akkor Jézus ezt mondta:- Én vagyok Jézus.
Szeretetet hoztam néktek, hogy szeressétek egymást, és, hogy bocsássátok meg egymás bűneit. - Örömöt hoztam az emberek szívébe, de ti a világot a siralmak szomorú völgyévé tettétek. Én szeretetet hoztam, és ti egy kegyetlen világot csináltatok. Életet hoztam, de ti a halált terjesztitek. – Azonnal parancsold meg, hogy oltsák el a lángokat, és engedjék szabadon a foglyokat, hogy tanításaim megvalósulhassanak!
A fő inkvizítor ránézett, és rögtön remegni kezdett szavainak súlya alatt, mert tudta, hogy ez az ember valóban Jézus,- mert érezte szavainak erejét. 
Percek teltek, és nem válaszolt, végül felemelte tekintetét, és látta a falon a hivatalos rendeletet. Azután összeszedte minden erejét, és így válaszolt Jézusnak: - Neked van igazad, de a Te ideálod csak egy eszménykép, amely elérhetetlen. Egyházunk egy harcos Egyház, és mi az egész emberiséget csak harccal és erővel tudjuk legyőzni. Sajnálom, de nem engedelmeskedek Neked. - Azután Jézus mondá: - Visszamegyek a nép közé, és újra felemelem hangom, és elmondom mindenkinek, hogy ti valójában nem is engem képviseltek. – Majd azt mondom: - Nem akarom, hogy embereket börtönözzenek be! – Én azt akarom, tudjátok meg, - hogy a szeretet az nem gyűlölet, hogy az élet az nem halál!
 Akkor a főinkvizítor felkelt, és azt mondta Neki: - Ha te ilyen dolgokat beszélsz a nép között, és harcolsz egyházunk ellen, akkor nekem kötelességem lesz, hogy Téged is elégesselek, mert veszélyes vagy.
Ezután csend állt be. – Jézus nem válaszolt, hanem könnyek gyűltek a szemeibe, majd eltűnt a főinkvizítor szemei elől. És a könnyekből óriási felhőszakadás, és lett, amely eloltotta a városokban égő összes tüzet, és könnyeiből még áradás is lett, amely ledöntötte a városokat, és az összes templomot. És ez az új áradás úgy folytatódott, mint az özönvíz a Bibliában. És amikor a vizek visszahúzódtak, egy új korszak kezdődött, a szeretet szavai, az örökélet szavai hallatszottak újra eredeti tisztaságukban, és világosságukban.

Ez a középkori legenda megéreztet velünk egy nagy tragédiát. Az ember örök tragédiáját, ami ugyanúgy megtörténik ma is, mint a régi időkben, hogy a szeretet igéi a gyűlölet szavaivá változnak, hogy az élet halállá válik, és Jézus eredeti, egyszerű, dinamikus ideáját elpusztítja a merev dogmatikus, és az ésszerűséget nélkülöző egyoldalú hit.”   


jezus-ajton-kopogtat.gif






















 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.